Érdeklődve nézek az alakuló tánccsoportokra, újakra, régebbiekre.
Alakulnak, formálódnak mindig egy szellemiség köré.
Nézem és figyelem a csoportjaimat.. .Kezdők, középhaladók, haladók és fellépők szép csoportjai...
Mennyi idő telt el azóta, amióta az első kis csoportom megalakult! Az első botladozó lépések szépsége most is felelevenedik bennem ahol, a kurzusra jelentkező nők, asszonyok, a számukra izgalmas tánc elsajátítása és egyben önmaguk felé elindultak. Ma is így van, így alakulnak a csoportok.
Elgondolkozom, hogy ebben, nekem mint csoport vezetőjének mi az indíttatásom, feladatom ? Mi az indíttatása aki csoportot szeretne önmaga körül?
Azt gondolom, hogy el kell fogadnunk, tapasztalhatjuk, hogy egy csoport a külső világgal vagy egy másik csoporttal szemben, bizonyos közös állásfoglalása mindig kialakul a csoporttagok között.
Mellette, erős kontroll és hatalom igény kielégítője is lehet egy közös társulás.
Indíttatás lehet az is, - gyakran megtörténik-, hogy egyéni céljainkat, kontrolligényünket csak egy csoport tagjaként vagy vezetőként tudjuk megvalósítani, ezért sokan próbálunk csatlakozni egy csoporthoz vagy létrehozni csoportot önmagunk részére.
Mindenesetre, annyira egyértelmű, hogy csoportban szeretünk megmutatkozni és ott életteli mozgásban lenni!
Mély archaikus rétegeket szólít meg bennünk az az érzés, hogy tartozunk valahová, hogy így biztonságban vagyunk!
De miért jó nekem a csoportban lenni?
Mert, jó tartozni valahová, egy együtt gondolkodó, vagy együtt mozduló közösségbe.
Mert, csökkenteni tudja az "odatartozás", az esetleges egyedüllétből fakadó bizonytalanságomat.
Mert megélem a csoportban hogy van egy "státuszom", és ezt minden csoporttag megéli, mert nem csak valakiről beszélünk általában, hanem "annak" a csoportnak a tagjáról, ahová tartozik.
Mert, ez bizonyos fokú önbecsüléssel jár.
Mert erőforrásként működik a csoportom, ahol a csoporttagok kölcsönös támogatása, elfogadása mindig megtalálható.
Mert szeretem a sajátos értékrendünket, hitvallásunkat, együtt rezgésünket..
Mert szeretem azt a munkát, energiát, időt, odafigyelést, amit arra szánok és szánunk közösen, hogy a csoporthoz tartozásunk működjön.
Amikor találkozunk az egy pillanatnyi élettér!
Alakulnak, formálódnak mindig egy szellemiség köré.
Nézem és figyelem a csoportjaimat.. .Kezdők, középhaladók, haladók és fellépők szép csoportjai...
Mennyi idő telt el azóta, amióta az első kis csoportom megalakult! Az első botladozó lépések szépsége most is felelevenedik bennem ahol, a kurzusra jelentkező nők, asszonyok, a számukra izgalmas tánc elsajátítása és egyben önmaguk felé elindultak. Ma is így van, így alakulnak a csoportok.
Elgondolkozom, hogy ebben, nekem mint csoport vezetőjének mi az indíttatásom, feladatom ? Mi az indíttatása aki csoportot szeretne önmaga körül?
Azt gondolom, hogy el kell fogadnunk, tapasztalhatjuk, hogy egy csoport a külső világgal vagy egy másik csoporttal szemben, bizonyos közös állásfoglalása mindig kialakul a csoporttagok között.
Mellette, erős kontroll és hatalom igény kielégítője is lehet egy közös társulás.
Indíttatás lehet az is, - gyakran megtörténik-, hogy egyéni céljainkat, kontrolligényünket csak egy csoport tagjaként vagy vezetőként tudjuk megvalósítani, ezért sokan próbálunk csatlakozni egy csoporthoz vagy létrehozni csoportot önmagunk részére.
Mindenesetre, annyira egyértelmű, hogy csoportban szeretünk megmutatkozni és ott életteli mozgásban lenni!
Mély archaikus rétegeket szólít meg bennünk az az érzés, hogy tartozunk valahová, hogy így biztonságban vagyunk!
De miért jó nekem a csoportban lenni?
Mert, jó tartozni valahová, egy együtt gondolkodó, vagy együtt mozduló közösségbe.
Mert, csökkenteni tudja az "odatartozás", az esetleges egyedüllétből fakadó bizonytalanságomat.
Mert megélem a csoportban hogy van egy "státuszom", és ezt minden csoporttag megéli, mert nem csak valakiről beszélünk általában, hanem "annak" a csoportnak a tagjáról, ahová tartozik.
Mert, ez bizonyos fokú önbecsüléssel jár.
Mert erőforrásként működik a csoportom, ahol a csoporttagok kölcsönös támogatása, elfogadása mindig megtalálható.
Mert szeretem a sajátos értékrendünket, hitvallásunkat, együtt rezgésünket..
Mert szeretem azt a munkát, energiát, időt, odafigyelést, amit arra szánok és szánunk közösen, hogy a csoporthoz tartozásunk működjön.
Amikor találkozunk az egy pillanatnyi élettér!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése